A GIDR�N

Gidr�n Rafica

Sz�rmaz�s: Magyarorsz�g

Elterjedts�g: Eur�pa

Hasznos�t�s: D�jugrat�s, Military

Marmagass�g: 155-170

Fed�sz�n: �ltal�ban s�rga

Term�szete: �l�nk, k�nnyen tanul�

Morfol�gia: Er�teljes szervezet�, feszes, izmos teste miatt el�g sz�gletesnek

t�nik. A feje sz�p, j�l illesztett, orrvonala egyenes, szemei nagyok, kifejez�k.

Rendk�v�l hasonl�t az anglo-arabra, n�h�ny p�ld�nynak egyenesen teliv�res a

Megjelen�se.

T�rt�nelem: A gidr�n Mez�hegyesr�l sz�rmazik, k�r�lbel�l 1820-ban kezd�d�tt

Meg a tudatos teny�szt�s. A fajta egy Ar�bi�b�l import�lt arab m�nr�l kapta a nev�t,

Shaalin Gidran –r�l. A fajta 1830-t�l hivatalos, mint az els� hivatalos gidr�n fedez�m�n,

Gidr�n II a fajta �sapj�nak tekinthet�.

*A Gidr�n fajta az ut�bbi id�ben

 nagyon sikeres volt a military sport�gban.

Gidr�n Ninfa

Ennek h�r�t hallva l�togatott el Magyarorsz�gra

a nemzetk�zi lovastusaversenyz�, William Fox-Pitt.Szerz�d�st k�t�tt a mez�hegyesi

m�nes vezet�j�vel �s ennek fej�ben mag�val vitte a h�t �ves Gidr�n S�hajt angliai birtok�ra,

ahol r�gt�n edz�sbe �ll�totta.

    A lovas p�r h�nap egy�tt t�lt�tt id� ut�n el�rkezettnek tartotta az id�t, hogy vil�gszinten is

megmutassa az alig 160 cm, kis magyar kanc�t. A h�t �ves lovak vil�gbanoks�g�t teljes

sikerrel z�rta a Brit lovas. �s Gidr�n S�haj el�rte azt, amit m�g egyetlen gidr�nnak sem siker�lt. Megnyerte a terepszakasz napj�t, ezzel fej- fej mellett egy selle francais her�ltel

a vil�g legjobb cross-country lov�v� l�pett el�.