JAPPELOUP T�RT�NETE

Nem tudni pontosan, mi futott �t Pierre Durad agy�n, mikor elv�lt lov�nak nyerg�t�l. Val�sz�n�leg egy gyors „j�v�bel�t�st”, mondhatni megvil�gosod�st tapasztalt. � leesett, ezer �s ezer szurkol� el�tt, az egy�ni aranyr�l sz�tt �lmai a semmibe foszlottak, Franciaorsz�g leszerepelt. �s mindez egy ellenszeg�l�sen m�lott, a p�lya egyik legk�nnyebb ugr�sa el�tt. F�ldet�r�s el�tt ezt gondolhatta v�gig Durad az 1984-es, Los Angeles-i Olimpia egy�ni d�nt�j�nek 11-es sz�m� akad�lya el�tt. �s m�g valami betolakodott a vil�gh�r� lovas agy�ba: Ezt a lovat soha t�bb� nem akarja az ist�ll�iban l�tni. Most m�r el�g! Ez egy val�s�gos �rul�s volt a lova r�sz�r�l. �s a m�n nem csak ledobta, nevets�gess� is tette:

Durad „r�pt�ben” ler�ntotta a kant�rt lova fej�r�l. Ezut�n a m�n szabadon v�gt�zott fel-le az Olimpiai stadionban, m�gnem be tudt�k fogni, lovasa pedig, a f�ld�n, kez�ben a szakadt kant�r fityegett, ami nem kontroll�lt m�r semmit. Mikor Pierre Durad felt�p�szkodott a f�ldr�l, porosan �s elkeseredve meghozott egy kem�ny d�nt�st: Jappeloup nem az � lova t�bb�.

Szerencs�re nem akadt �j gazd�ja Jappeluop-nak �s ezzel kezdet�t vette az �vezred egyik legfantasztikusabb sportkarrierje. �s egy t�rt�net, ami  a 70-es �vek v�g�n kezd�d�tt Henri Delage ist�ll�j�ban.

A kis hatalmas

Delage a teny�szt�st �pp Jappeloup anyj�val kezdte, mint 1-es sz�m� teny�szkanca: Venerable, tizenh�t �ves angol teliv�r, aki�rt a k�zeli l�piacon alig 2000 frankot fizetett.(kb.60.000 Ft)

Jappeluop 1975 m�rcius 12-�n sz�letett. Az apja, Tyrol, francia �get�, csak az�rt v�lasztatott, mert � volt a legolcs�bb fedez�m�n a k�rny�ken. Jappeloupe egy hivatalos kudarck�nt j�tt a vil�gra: Kicsi volt (1.58 mar), f�l�nk, n�ha hiszt�rikus, mozdulatai koordin�latlanok, r�ad�sul egy val�sz�n�tlen p�ros�t�s gy�m�lcse, egy id�s, nyeretlen teliv�r� �s egy tapasztalatlan �get�l��…

Pierre Durad(1955) abban az id�ben m�r rendelkezett n�mi nemzetk�zi tapasztalattal, ha nem is a legmagasabb szinten. Nem olyan szinten, amit el�r majd, �pp ennek a rossz pedigr�j�, kis fekete m�nnek k�sz�nhet�en.

Delage szinte v�letlen�l v�lasztotta Durad-ot, mint Jappeloup j�vend� lovas�t.

Igaz�b�l meg akart szabadulni a kiz�z�lag gondot jelent� m�nt�l. A teny�szt� mindenk�ppen r� akarta s�zni a lovat, b�rhogy is pr�b�lt kib�jni al�la a francia lovas, v�g�l, mivel Delage a csal�d r�gi j� bar�tja volt, elfogadta a senki �ltal nem akart lovat.

Nem telt el sok id�, am�g Durad r�j�tt, hogy el��t�letei hamisnak bizonyultak.

Jappeloup 1982-ben megnyerte a francia bajnoks�got, csup�n 7 �vesen. A l� tot�lis cs�db�l hirtelen franciaorsz�g fiatal lrem�nys�g�v� „ugrott” el�.

Ezzel kezd�d�tt a m�n igazi versenykarrierje, amely rengeteg kisebb-nagyobb versenyen kereszt�l, am�g Los Angelesi Olimpi�ra min�s�l.

Ezt �r tudjuk, hogy v�gz�dik. Durad a f�ld�n, Durad aki el�rultnak �rzi mag�t, Durad aki nem akar t�bbet tudni arr�l a kis fekete l�r�l, aki h�tat ford�tott neki a legfontosabb pillanatban.

De a sors m�sk�pp hozta. Jappeloup Franciaorsz�gban maradt, Durad ist�ll�j�ban, annak ellen�re, hogy az Egye�lt �llamokba lett eladva: Joe Fargis kipr�b�lta a lovat, az egyik kliense hely�ben, �s mefogta valami a m�nben.

V�g�l a v�telt  m�gsem �tik ny�lbe, Jappeloup Duraddal maradt.

1985-ben a m�n nyer� sz�ri�ja kezdet�t vette.

3. hely a Berlini Vil�gkupa D�nt�n, 1. hely az Eur�pa Bajnoks�gon, 1. hely a Londoni Gran Premio-n, 1986 VB. Csapat 3. hely, egy�ni 4. hely, egy�ni Eur�pa bajnok. A m�sodik helyen Jappeloup �lland� riv�lisa, a John Whitaker �ltal lovagolt Milton. Jappeloup �s Milton sokban hasonl�tottak �s k�l�nb�ztek:

Mindketten bajnokok, mindketten val�sz�n�tlen p�ros�t�sb�l, de az egyik fekete a m�sik „feh�r”(sz�rke), egyik egy angollal a m�sik egy franci�val a nyerg�ben.

K�nyv is jelent meg a k�t kampionr�l

Az utols� Eur�pai arany azonban feled�sre �t�ltetett, mivel 1988-ban Durad, h�la az � kis feket�j�nek, el�r oda, ahova minden atl�ta v�gyik: A Seuli Olimpia els� hely�re.

H�t lehet enn�l t�bbet k�v�nni egy l�t�l? H�t persze, hogy nem!

Jappeloup m�g r�sze a Stocholmi Vil�gbajnok francia csapatnak, de Durad ezen a ponton �gy d�nt, hogy a m�n befejezte a versenyz�st. Egy olyan karrier, mint az �v�, nem fejez�dhet be sokadikk�nt egy rangtalan versenyen. A lovas �gy hat�rozott, hogy a 91-es vil�gkupa sz�ri�n m�g r�szt vesz a l�val, hogy a m�n l�thassa m�g utolj�ra a versenyp�ly�kat. M�g egy utols� istenhozz�d a k�z�ns�gnek, ezzel 16 �vesen kivonult a nemzetk�zi versenyz�sb�l, nagy �rt hagyva maga ut�n. Jappeloup 24 �ves kor�ig �lt, Durad franciaorsz�gi f�ldjein, hatalmas legel�in.

Furcsa fintora a sorsnak, hogy a francia lovas, aki eg�sz �let�ben meg akart szabadulni a l�t�l, v�g�l �lete v�g�ig a m�n gazd�ja maradt.

Egy kis bajnok, aki oly sok boldogs�got �s bossz�s�got okozott lovas�nak, egy kis bajnok, aki k�pess�g�vel elvar�zsolta a f�l vil�got, egy kis bajnok aki egyenesen a n�gyl�b� h�s�k „nagyk�nyv�be” �rta be a nev�t. Jappeloup: a kis hatalmas bajnok.