Az Angol Teliv�r

Sz�rmaz�s: Anglia

Elterjedts�g: Az eg�sz vil�gon jelen van

Hasznos�t�s: minden sport�gban haszn�lj�k

Marmagass�g: 150-170 cm

Fed�sz�n: fekete, pej, s�rga vagy sz�rke

Term�szete: �l�nk, dinamikus

Morfol�gia: Nemes, karcs� megjelen�s� l�. Szemei nagyok, kifejez�ek. Feje kicsi, sz�p. Hossz�, izmos, eleg�ns nyakon �l. A mellkas sz�les �s m�ly. H�ta k�z�phossz�, fara egyenes. L�bai izmosak, az iz�letek j�l l�that�k. A pat�k kicsik, kem�nyek. �l�nk v�rm�rs�klet�, b�tor, de �rz�keny l�, melyet biztos k�zzel kell lovagolni. K�z�pt�von gyakorlatilag a leggyorsabb fajta, de meg�llja a hely�t az ugrat�sban is.

T�rt�nelem: B�rmilyen meglep�, az angol teliv�r �sei bizony p�nik voltak! Miut�n a Brit szigetek elszakadtak a kontinenst�l, elszigetel�dve, a k�rnyezet hat�s�ra kialakult a k�ls�re nem �ppen sz�p, de sz�v�s, ig�nytelen �s gyors p�nifajta, a kelta p�ni. A XI. sz�zadban a szigetre �rkez� arab lovak hat�s�ra ezek a p�nik m�g gyorsabbak, m�g kitart�bbak lettek. Ezeket a gyors lovakat persze nem csak munk�ra �s harcokra, hanem sz�rakoz�sra is remek�l lehetett haszn�lni. Angli�ban m�r a XVI. sz�zadban is rendeztek gyorsas�gi lovasversenyeket. I. Jakab pedig m�r d�jakat is kit�z�tt a gy�ztes lovak sz�m�ra. Az egyre szervezettebb futtat�sok �s egyre rendszeresebb d�jak j�t�kony fejl�d�snek ind�tott�k a l�teny�szt�st, melyben meghat�roz� szerephez jutottak arab, berber �s t�r�k m�nek, illetve kanc�k is. A mai angol teliv�r �seinek azt a h�rom keleti m�nt tekintik, melyek a ma is meghat�roz� vonalakat hozt�k l�tre. Ezek: Byerley's Turk, Darley Arabian �s Godolphin Arabian. Ezek a vonalak adj�k a mai teliv�r �llom�ny 70%-�t. 1793-ban megjelent a General Stud Book els� k�tete. Ez a k�nyv az angol teliv�r fajta m�nesk�nyve. Ett�l kezdve csak az a l� sz�m�t angol teliv�rnek, melynek sz�rmaz�sa visszavezethet� az 1793-as General Stud Bookban szerepl� 169 m�n �s 237 kanca valamelyik�re.
Klasszikus versenyek
A legels� klasszikus versenyt, melyet 1776-os alap�t�sa �ta a mai napig is futnak, Anthony St. Leger t�bornok �rta ki 2800 m�teres t�vra. 1779-ben futott�k az els� Kancad�jat, a h�rom�ves kanc�k, Lord Derby epsomi birtok�n, melyet Oaks-nak neveztek el. 1780-ban �jabb klasszikus verseny sz�letett, ez�ttal a h�rom�ves m�nek sz�m�ra, melyet a vesztes tulajdonos ut�n derby-nek neveztek el. A t�vot k�s�bb 2400 m�terre n�velt�k, �s ma is ezen a t�von futj�k. Ma m�r a derbyben starthoz �llhatnak a h�rom�ves �vj�rat legjobb kanc�i is, b�r es�ly�k kisebb a m�nek�n�l.
Triple Crown
A XIX. sz�zadban �jabb er�pr�ba el� �ll�tott�k a teliv�reket. Ez az 1000, illetve a 2000 Guineas, att�l f�gg�en, hogy kanca, vagy m�n futja. Ezek a futamok sok orsz�gban Nemzeti D�j n�ven szerepelnek. A "h�rmas korona" a legrangosabb elismer�s egy l� sz�m�ra. Ennek sor�n ugyanis ugyanannak a h�rom�ves l�nak kell megnyernie el�sz�r az 1000 vagy a 200 Guineast (Nemzeti D�jat) (1600 m�ter), majd a derbyt (2400 m�ter), v�g�l a St. Legert (2800 m�ter) is. Ez a lehet�s�g egyszeri �s megism�telhetetlen.
Hendikep
Az�rt, hogy a versenyz�s min�l izgalmasabb legyen �s a fogad�k dolg�t is megnehez�ts�k, kialak�tott�k a hendikep rendszert. Ez azt jelenti, hogy a lovaknak elm�letben ugyanakkora es�lyt adnak. Ezt a zsok� �s a nyereg �sszs�ly�nak szab�lyoz�s�val oldj�k meg. �tlagosan elmondhatjuk, hogy egy kilogramm s�lyt�bblet egy hosszal veti vissza a l� eredm�nyeit. �gy elvileg a lovak mindegyike ugyanakkor �rne c�lba. Ez a val�s�gban lehetetlen, hiszen a l� teljes�tm�ny�t a pillanatnyi form�j�n k�v�l rengeteg k�ls� t�nyez� is befoly�solhatja.
A versenyek idegi �s fizikai megterhel�s�t a legt�bb l� nem b�rja 6-8 �ves kor�n�l tov�bb. Ezek ut�n a legkiv�l�bbak teny�szt�sbe ker�lnek, a t�bbiek a lovassportok egy�b �gaiban jeleskednek tov�bb.