Itt van a military versenyszabályok azon része, ami minket érdekelhet.

Jó hosszú, de megéri elolvasni!

I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS

 bevezetés

1. A Sportág Általános Meghatározása

A Lovastusa összetett versenysport, amely jelentős tapasztalatot és tudást igényel a lovastól

alapos ismereteket feltételez lova képességeiről, teljesítőképességéről, aktuális állapotáról és kiképzettségéről.

2. Felelősség

 meghatározások

1. Háromnapos Versenyek (Négy szakaszos terepterhelésű versenyek)

A Háromnapos Versenyek három, egymástól teljesen különálló részvizsgából állnak, amelyeket külön napokon bonyolítanak le, a lovasnak pedig mindhárom számot ugyanazzal a lóval kell teljesítenie. A három részfeladat a következő:

1.1. Díjlovaglás

A Díjlovagló vizsga az indulók számától függően egy vagy több egymást követő napon kerül lebonyolításra, amelyet a következő napon a terepverseny követ.

1.2.Terepverseny

A Terepverseny vizsgája négy részfeladatból (szakaszból) áll, amelyek:

            A&C szakaszok:          Utak és ösvények

            B szakasz:                    Steeplechase

            D szakasz:                   Terepakadályok

A fenti négy szakaszt másnap a díjugratás követi.

1.1  Díjugratás

Díjugrató vizsga

2.      Egynapos versenyek (kétszakaszos terepterhelésű versenyek) 

Az Egynapos versenyek a  Háromnapos (négyszakaszos terepterhelésű) versenyekkel megegyező 3 részfeladatból állnak, azzal a különbséggel, hogy a terepversenyen nincs B és C szakasz, az A szakasz pedig opcionális[1]. Az Egynapos versenyek megtarthatók 1, 2,  vagy 3 nap alatt azzal a feltétellel, hogy az első versenyszámnak, a díjlovaglásnak kell lennie. A verseny befejezhető a terepversennyel vagy a díjugratással.

Jelen szabálykönyv főként az egynapos versenyek szabályozását tartalmazza, a négyszakaszos versenyeket az FEI hatályos rendelkezései alapján kell szervezni és lebonyolítani.

II. FEJEZET – ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Gyakorlás és bemelegítés

1. Azonosító szám

2. Korlátozás a lovak idomítására

2.1. Versenyek alkalmával annak teljes időtartama alatt kizárást von maga után amennyiben adott lovat nem a versenyben vele induló lovas lovagolja.

2.2. Lovon ülő lóápoló csak lépésben illetve ügetésben egyik helyszíntől a másikig, illetve terepen lovagolhatja a versenyben lévő lovat, de semmiképpen nem idomíthatja azt. Ugyanakkor kézen és futószáron dolgozhat a lóval.

2.3. Steeplechase és terepakadályok körüli illetve versenyt megelőzően a díjlovagló négyszögben és a díjugrató pályán való lovaglás kizárást von maga után, kivéve ha a Bírói bizottság vagy a Technikai küldött másféleképpen nem rendelkezik.

3. Gyakorló pályák

Napfelkelte és napnyugta közötti időszakban a verseny teljes idejére a lovasok rendelkezésére kell állnia egy a lovak általános mozgatására alkalmas, kijelölt terület. A kijelölt területnek tereplovaglási és galoppozási lehetőségekkel kell rendelkeznie. A kijelölt terület helyéről Szervező Bizottságnak pontosan tájékoztatni kell a versenyzőket. Lovak mozgatása csak ezen kijelölt helyen és/vagy a gyakorló díjlovas négyszögben vagy díjugrató pályán lehetséges.

4. Gyakorló idomító négyszög

Amennyiben a szervező bizottság biztosít gyakorló négyszöget akkor az legalább 40 X 20 méteres legyen, négyszög talaja lehetőség szerint egyezzen a verseny során használt négyszög talajával.

5. Gyakorló akadályok

A lovasok rendelkezésre kell bocsátani legalább két ebből egy meredek és egy széles díjugrató akadályt a díjugrató pálya közelében. Az akadályokat a szokásos módon fehér és piros zászlókkal kell ellátni. Az akadályokat tilos a versenyben kiírt magasságnál 10 cm-rel magasabbra helyezni. Az akadály szélessége legfeljebb a versenyben kiírt szélességű lehet. A gyakorló akadályokat kizárólag a Szervező Bizottság által meghatározott időpontokban lehet használni. Fentiekben a gyakorló akadályokkal kapcsolatban leírtak megszegése kizárást von maga után.

6. Felügyelők

A Szervező Bizottság egy vagy több felügyelőt kijelölhet annak érdekében, hogy a gyakorló és bemelegítő pályákon alkalmazandó szabályok be legyenek tartva, a gyakorlásra és/vagy melegítésre használt területeket véletlenszerűen kell a Felügyelőknek ellenőrizniük.

Belépés a pályákra és a négyszögbe

1. Idomító négyszög

A Versenybíróság engedélye nélkül a versenyző kizárólag a verseny során lovagolhatja lovát a versenyre kialakított díjlovagló négyszögben. A négyszög területére az idomítóvizsgát megelőzően és annak szüneteiben lehetséges belépni, de csak gyalogosan.

2. Terepverseny pályái

2.2 A terepverseny pályájának bemutatása valamennyi versenyző részére, egyszerre történik.

1.1  A pályabemutatóra valamennyi akadálynak, zászlónak és egyéb jelölésnek végleges helyén kell lennie. Ezt követően az előbbiekben említettek versenyzők általi megváltoztatása illetve elmozdítása kizárást von maga után.

2.4 Pályabemutatót követően a lovasok napkeltétől napnyugtáig bármely napszakban újból – több alkalommal is – megtekinthetik a terepverseny szakaszait. A Bírói Testület külön engedélye nélkül az A és C szakaszok csak gyalog járhatók be.

3. Díjugrató pálya

3.1 A díjugrató verseny pályabemutatója nem kevesebb mint 30 perccel az első lovas indulását megelőzően történik.

3.2 A lovasok a versenyt megelőzően gyalogosan megtekinthetik a pályát. A pálya megnyitását a Zsűri jelzi amelyet ha lehet hangosbemondón keresztül is be kell jelenteni.

3.3 A Zsűri engedélye nélküli, verseny megkezdését követő gyalogos pályára lépés kizárást von maga után.

III. FEJEZET –DÍJLOVAGLÓ VIZSGA

Meghatározás és általános jellemzés

1. Az idomítás – díjlovaglás – célja, hogy folyamatával harmonikusan fejlesszük a ló fizikumát és képességét. Eredményeképpen a ló nyugodtabbá, elengedetté, átengedőbbé és hajlékonyabbá válik ezzel párhuzamosan nő bizalma és figyelmessége, készségesebb és tökéletesebb megértést kialakítva lovasával.

2. Az említett értékek a következőkben mutatkoznak meg:

2.2. A mozgás harmóniájában, könnyedségében és puhaságában

2.3.A ló elejének könnyűségében és a hátsó lábak súlypont felé közeledésében, amely élénk lendületes mozgást eredményez

2.4. A szár (kéz) elfogadásában, folyamatos feszesség és ellenállás nélküli átengedőséggel.

A vizsga

A Díjlovagló Feladat az adott verseny szintjének megfelelő nehézséggel kell bírnia, amelyből kifolyólag az eredmény és a feladat megmutatja, hogy a ló és lovas párosok milyen felkészültséggel rendelkeznek az adott versenyre. A X. fejezet függelékeiből a verseny szintjének megfelelő Díjlovagló feladatok használata kötelező.

A díjlovagló vizsga szabályai

1. Bármely más esetben amelyet a jelen szabályzat nem szabályoz a „Díjlovagló versenyek szabályzata” alkalmazandó.

2. A Nemzeti versenyeken a díjlovagló feladatokat emlékezetből kell lovagolni, továbbá az egyes feladatokat az előírt sorrendben kell végrehajtani.

3. A Bírói Bizottság kizárja azt a versenyzőt, aki a belovaglásra adott jelet követő 60 másodpercen belül nem lovagol be a négyszögbe. Ugyanez vonatkozik arra a versenyzőre is aki a jel megadását megelőzően lovagol be a négyszögbe.

4. A díjlovagló feladat A-nál való belovaglással kezdődik és a feladat végi tisztelgéssel fejeződik be. Amint a ló abból tovább indul bármely esemény amely az előbbiekben leírtak előtt illetve azt követően történik nincs kihatással az eredményre. A lovasnak azonban a feladatban leírtaknak megfelelően kell a négyszöget elhagynia.

5. A versenyzőknek a tisztelgés során kötelező a szárakat egy kézben fognia.

6. Az előírt feladatokat mindig akkor kell végrehajtani, amikor a lovas teste a feladatban megadott ponton – illetve a felett – van.

7. Kifejezett – látható – sántaság esetén a Bírói testület Vezetője, a másik két bíróval történt egyeztetést követően a lovast a versenyzésből kizárja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs!

8. Azon ló, amely a feladat megkezdésekor A-nál be-, illetve annak befejezésekor A-nál kilovaglás közötti időszakban bármikor mind a négy lábával egyszerre elhagyja a négyszöget, kizárásra kerül.

9. Bármely 20 másodpercnél tovább tartó feladat közbeni ellenszegülés kizárást von maga után.

10. Abban az esetben amikor a versenyző programot téveszt ( rossz felé fordul, kihagy feladatot vagy annak részét stb.) a Vezető Bíró csengő megszólaltatásával figyelmezteti erre. A Vezető Bíró megmutathatja neki, hogy honnan és milyen feladat résszel kell tovább folytatnia programját, majd magára kell hagynia a lovast. Viszont vannak olyan kivételes feladat tévesztési esetek, amikor a csengő megszólaltatása megtörné a program lovaglásának folyamatosságát, ilyen esetekben a Vezető bíró döntése, hogy megszólaltatja a csengőt vagy sem.

11. Amikor a lovas rosszul hajt végre egy feladatot, (pl.: könnyen üget tanügetés helyett, vagy tisztelgéskor nem veszi egy kézbe a szárakat) akkor programtévesztésért kell büntetni.

12. Program tévesztés esetén, anélkül nem ismételhető meg a program részlet, hogy azt a Vezető Bíró csengővel ne jelezze. Amennyiben a versenyző mégis – figyelmeztetés nélkül –újból lelovagol egy már lovagolt program részt akkor a bírók az először  bemutatott program részt pontozzák a további ismétlésért pedig megfelelő program tévesztési ponttal büntetik.

13. Amennyiben a három bíró nincsen egyetértésben egy adott tévesztéssel kapcsolatban úgy az elbírálás a versenyző javára történik.

14. Bármely a program lovaglása során hanggal, táblával stb. segítségszerűen a  versenyző számára történt jeladás nem engedélyezett segítségnek minősül. A nem engedélyezett segítségben részesülő versenyzőt a Bírói testület kizárja a további versenyből.

Négyszög

1. A díjlovagló négyszögnek vízszintes és sima talajúnak a kiírt programnak megfelelő méretűnek (20x60, illetve 20x40) kell lennie. A négyszögön belüli szintkülönbség az átló vagy a hosszú fal viszonylatában ne haladhatja meg az 50 centimétert. A rövid fal mentén ugyanez az érték nem lehet több mint 20 centiméter. A négyszög talaja lehet füves. A fenti méret követelmények a négyszögön belülre vonatkoznak, amely területet el kell határolni a közönségtől, a szélektől számított 10 - 15 méteres távolságban. A négyszög széleit egy alacsony kerítésnek kell határolnia, amelynek magassága kb. 30 centiméter. A-nál a négyszög egy részének könnyen kivehetőnek kell lennie, hogy a versenyzőket könnyedén lehessen ki- és beengedni a négyszögbe. A kerítés rácsozatának olyan sűrűségűnek kell lennie, hogy a ló patája ne férhessen be két elem közé. A díjlovagló négyszög talajának a verseny teljes ideje alatt kiegyenlített minőséget kell valamennyi ló számára biztosítania.

2. A négyszög betűit a szélektől számítva kb. 50 centiméter távolságba kell elhelyezni, és egyértelműen jelölni. Ajánlott a betűkkel egy vonalban a négyszögön belül egy jelet tenni, amely pontosítja a betű helyzetét a lovas számára.

3. A középvonalat – és, ha a programban lovagolandó, úgy D, L, X, I és G betűk helyét -  láthatóan ajánlott kijelölni, anélkül, hogy a jelölés ijesztő lenne a ló számára. (Ezért füves pályákon a középvonalat érdemes rövidebbre nyírni, homokos pályán pedig lehengerelni vagy kigereblyézni. D, L, X, I és G betűk pontjait  pedig az előbbi módszereket alkalmazva a közép vonalon 2 méteres hosszban keresztbe megjelölni.)

4. Az egynapos versenyek bírálatát egy bíró is végezheti, azzal a megkötéssel, hogy az azonos versenyszámban induló lovasok bírálatát egy bírónak (bírói bizottságnak) kell ellátnia.

 Pontozás

1. Pontozás menete

1.1. A bíró(k) 0-10-ig pontoznak valamennyi külön számozással rendelkező feladatot, beleértve  az összbenyomásra adandókat is.

1.2. Feladat tévesztése esetén az alábbi büntető pontokat kell a versenyzőnek adni:

            Első alkalom:                           2 pont

            Második alkalom:                    4 pont

            Harmadik alkalom:                   Kizárás

1.3. Ló és/vagy lovas bukása esetén a versenyző nem kerül kizárásra. Csak a feladat lovaglásának minősítésére kell a bukásnak vagy esésnek kihatnia, amelyet fel kell tüntetni az összbenyomás pontokban is.

1.4. Kizárást követően a versenyző befejezheti programját. A fennmaradó program részt a kizárás tényétől függetlenül kell pontoznia a bíró(k)-nak, de a lovas a versenyt csak kizárt lovasként fejezheti be.

2. Kizárás további okai

2.1. A következő esetekben a bírói testület hoz határozatot a kizárásban:

2.1.1A versenyző nem lovagol be a négyszögbe 45 másodpercen belül a csengő megszólalása után.

2.1.2. A versenyző azelőtt lovagol a négyszögbe, hogy erre jelzést kapott volna.

2.1.3. Engedély nélküli segítségnyújtásban részesül.

2.1.4. Program nem megfelelő öltözékben lovaglása (lásd általános szabályokat).

2.2. A kizárást automatikusan kötelező érvényesíteni az alábbi esetekben:

2.2.1A ló nem megfelelő felszereléssel van nyergelve, kantározva, pálcával vagy szabálytalan sarkantyúval lovagol a lovas a négyszögbe.

2.2.2. Kifejezetten, látható sántaság.

2.2.3. A négyszög program közbeni elhagyása esetén.

2.2.4. Ellenszegülés esetén.

3. Végeredmény kiszámítása

3.1. A feladatrészenként 0-10-ig adott jó pontokat bírónként összeadjuk beleértve az összbenyomás pontjait, egyben levonjuk a tévesztés pontjait.

3.2. Ezt követően kiszámításra kerül a bírónként szerezhető maximum jó pontok százaléka. (Bírónkénti százalék = (a 3.1 pont szerint kapott eredmény ÷ a programban maximálisan szerezhető jó pontszámmal) X 100. A végeredményt a legközelebbi két tizedes jegyig kell kerekíteni. A kapott érték egy bíró által adott egyéni pontszám.

3.3.  Az átlag százalékot úgy kapjuk meg, hogy a bírónként kiszámított százalékot összeadjuk, majd elosztjuk az adott számban bíráló bírók számával. Az így kapott végeredményt (százalékot) ismét két tizedes jegyig kerekítjük.

3.4. Annak érdekében, hogy a kapott százalékot hibapontokká alakítsuk a végeredmény százalékot le kell vonjuk százból, majd a kapott értéket be kell szorozni 1.5 – el. Az így kapott eredmény a díjlovagló szám utáni hibapontja egy adott versenyzőnek.

IV. FEJEZET – TEREP VIZSGA (CROSS COUNTRY TEST)

Meghatározás és általános jellemzés

1. A vizsga feladata, hogy felmérje a jól kiképzett, „csúcs” kondícióba hozott igazi lovastusa ló vágta-, álló- és ugró képességét. Ugyanakkor jelzést ad a lovas iram érzékéről és lova energiájának takarékos beosztásáról.

2. A vizsga kétszakaszos terepterhelésű versenyen két (esetleg opcionálisan egy) önálló szakaszból áll. Minden versenyző önállóan hajtja végre az egész versenyt.

3. A két szakasz a következő:

A szakasz: Utak és ösvények, végrehajtása általában ügetésben vagy rövid vágtában történik.

D szakasz: Terep verseny (Cross country), akadályokkal tarkított pályán vágtában végrehajtott feladat.

Az egyes szakaszok önállóságának kiemelése

1. Az A és D szakaszok időmérés szempontjából teljesen különállóak. Az egyik szakasz késéséért és azért kapott büntető pontokat nem lehet a következő szakaszokban behozni és jóvá íratni. 

2. Amennyiben a versenyző annyit késik az A szakaszon, hogy nem tudja elkezdeni a D szakaszt időben, úgy amikor beérkezik az A szakaszról azonnal, a hivatalos személy jelzésére indulnia kell a D szakaszon, amelynek ideje az indulás pillanatától kerül mérésre.

2.1. Azon versenyző, aki késve ér be az A szakaszról nem kell megpróbálja behozni késését a D szakaszon mivel, az időtúllépésért járó hibapontokat csak az A szakaszra kapja.

A terep vizsga szabályai

1. Indítás

1.1. A lovas indulására a jelet az A és D szakaszok elején egy indító bírónak kell adnia. A lovas lovával nem indulhat el addig, amíg arra start jelet nem kap az indító bírótól. A start jel elhangzása előtti elindulás a Bírói testület által megítélt kizárást vonja maga után. A lónak az indítás pillanatában nem kell álló helyzetben lennie, de előnyt sem szerezhet repülő start segítségével. A versenyző számára megfelelő időben előre kell jelezni indulási idejét, viszont az már a lovas felelősége, hogy el is induljon az indítás idejekor.

1.2. Az indítás megkönnyítése érdekében az indítás helyén a D szakaszok elején célszerű 5X5 méteres indító bokszot építeni amelynek egy vagy két oldala nyitott legyen, hogy a ló bejutása majd elindulása ne legyen akadályoztatva. Valamennyi versenyzőnek ebből az indító bokszból kell indulnia. A lovas lehetősége és joga, hogy a start előtt a bokszot körül lovagoljon, abba be és ki illetve azon áthaladjon. Egy segítő bevezetheti a lovat a start bokszba és az indítás pillanatáig, azt foghatja. Az indítás pillanatától a lovas hivatalosan a pályán van amikor is további segítség számára nem nyújtható.

1.4. Az indítás lekésése

1.4.1. Ha a versenyző késve érkezik be az A szakaszról, akkor az indítási ideje a beérkezéshez lesz igazítva.

1.4.2. Amennyiben a versenyző nem áll készen az indulásra a D szakaszokon úgy a starter az alábbi esetekben engedélyezheti a lovas indulását abban az időben amikor arra ő készen áll.:

-Késésben lévő versenyzőt sem a soron következő versenyző előtt, sem utána nem indítja el a starter amennyiben ezzel a következő versenyző lovaglását akadályozná vagy veszélyezteti.

-Amennyiben késői indításra kerül sor úgy a tényleges indítási időhöz képest kell a lovas idejét mérni. .

2. Időmérés

2.1. Alap idő

   A kiírt távolság kiírt irammal történő teljesítése adja meg a szakasz alap idejét. Bármely szakasz alap időnél hamarabb történő befejezése nem szolgáltat jó pontokat. Az alapidő túllépése esetén, egészen az időhatár eléréséig minden megkezdett másodpercért hibapontot kap a lovas.